A TI Magyarország és a KFIB a fenti hat fejezet alapján az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

1. A demokrácia, a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok működőképes rendszere egymást kölcsönösen feltételező értékek, ezért az egyik gyengítése óhatatlanul az egész rendszer szétzilálódásához vezet. A mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül ésszerűen korlátozni képes közjogi megoldások kialakítása érdekében az alábbiakat javasoljuk:

  • Az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozások nélkül terjedjen ki a költségvetési bevételeket meghatározó jogszabályok alkotmányosságának a felülvizsgálatára.

  • A kormány tartózkodjon az átfogó törvényeknek kormánypárti képviselők által történő kezdeményezésétől.

  • A kormány ésszerű időkeretben folytassa le a jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai véleményezését és adjon érdemi visszajelzést a vélemények, észrevételek befogadásáról, illetve az elutasítás okairól.

  • A végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott intézmények vezetőit és tagjait a jövőben kizárólag szakmai és ne politikai szempontok alapján válasszák ki.

  • Az országgyűlés az előző pontban írt szervezetek tagjai, illetve vezetői megbízatásának az idejét a 2010. előtt érvényben volt szabályozásnak megfelelően rövidítse le és korlátozza az újraválaszthatóságukat.

  • Az országgyűlés állítsa helyre az információszabadság intézményi védelmét, azaz a NAIH helyett ismét a parlament által választott és a végrehajtó hatalomtól teljesen független ombudsman felügyeljen a közérdekű adatok megismerhetőségére.

 

  1. A költségvetési átláthatóság megteremtéséhez a nemzetközi sztenderdek betartásán túl a következőket javasoljuk:

  • Minden költségvetési információ nyilvánosságra hozatala legyen gyors és rendszerezett.

  • Készüljenek el azok a nemzetközi ajánlások szerinti sztenderd dokumentumok, amelyek eddig nem készültek el: polgárbarát költségvetés, féléves beszámoló, hosszú távú kitekintés, költségvetési irányelvek, választások előtti pénzügyi beszámoló.

  • A költségvetési törvényjavaslat adattartalmát tekintve tegyen eleget a legjobb nemzetközi gyakorlat szerinti elvárásoknak. Ezen belül különösen fontos, hogy az előző évekre, a folyó évre és a következő évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési tényadatok, becslések és tervszámok összehasonlítható módon jelenjenek meg.

  • Minden, a parlamentben tárgyalt javaslat költségvetési hatásáról készüljön nyilvános és részletes hatásvizsgálat.

  • A kormány negyedévente mutassa be, hogy változatlan jogszabályi környezet esetén a következő négy évben hogyan alakulnak a makrogazdasági és költségvetési mutatók.

  • A kormány dolgozzon ki és terjesszen a parlament elé egy új, ellentmondásmentes költségvetési felelősségi keretrendszert.

  • Az állami feladatellátás teljesítményét mérő, nem-pénzügyi mutatók váljanak a költségvetési folyamat részévé.

  • A parlamenti bizottságok a költségvetés és a szaktörvények vitája során transzparens módon kérjék ki az érintett társadalmi csoportok képviselőinek véleményét.


  1. A párt- és kampányfinanszírozás régóta mételyezi a magyar politikát, gazdaságot és társadalmat. Az optimális kampányszabályozás az alábbi elveken alapul:

 

  • A pártok a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat az Állami Számvevőszéknél vagy az Államkincstárnál vezetett számláról fizessék. A számlaadatokat az Állami Számvevőszék/Államkincstár honlapján is közzé kell tenni. Az elszámoltatás terjedjen ki a pártok kampányait segítő civil szervezetekre (egyesületek, alapítványok), valamint a magánszemélyekre és a cégekre is.

  • Szigorú szankciókat (teljes körű visszafizetés, súlyos büntetőkamat) kell bevezetni a költési és az elszámolási szabályok megsértőire.

  • A köztéri hirdetések, óriásplakátok tulajdonosai, üzemeltetői által a politikai szereplőknek adható kedvezményeket egységesen kell szabályozni, vagy a kedvezményeket teljesen meg kell tiltani. Az óriásplakát tarifákat nyilvánossá kell tenni. A politikai hirdetésnek helyt adó óriásplakátok tulajdonosainak, üzemeltetőinek a választás napját követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen forrásból származó bevételeiket.

  • Az Állami Számvevőszék vizsgálatait ki kell terjeszteni a pártok üzleti vállalkozásaira, alapítványaira és ifjúsági szervezeteire, a pártokat támogató különféle civil szervezetekre. Az állami támogatásból részesülő pártok kétévenként sorra kerülő vizsgálatát éves ellenőrzésre kell változtatni, és meg kell teremteni a lehetőséget a soron kívüli vizsgálatra. A pártok egy hónappal a vizsgálat előtti értesítésének gyakorlatát be kell szüntetni.

  • Az 50 napos kampányidőszakra vonatkozó szabályok ne legyenek kijátszhatóak: a hivatalos kampányidőszakon kívül minden, pártokhoz kapcsolódó hirdetést egyöntetűen tiltani kell. Magánszemélyek és jogi személyek is nyújthassanak támogatást a jelölteknek és a pártoknak. Cégek egy kampányban maximum ötmillió forintot, magánszemélyek maximum kétmillió forintot költhessenek kampánytámogatásra.

  • A politikai kampányt folytató civil szervezetek pénzügyeire a pártokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali és elszámolási szabályok legyenek érvényesek. Legyen tilos a kormány vagy más állami intézmények számára a valamely pártot támogató reklám, akkor is, ha azt kormányzati tájékoztató tevékenységnek nevezik (bújtatott pártreklám).

  • Legyen tilos az állami vállalatoknak és a közpénzből gazdálkodó egyéb cégeknek valamely pártot támogató reklámot, politikai hirdetést megjelentetni.

  • Az állami vállalatok és a közpénzből gazdálkodó egyéb cégek reklám- és hirdetés célú kiadásaira a kampányidőszakban a pártokra és a pártokat támogató civil szervezetekre vonatkozó szabályok legyenek irányadóak.

 

  1. Az információszabadság építőköveinek a széthordása közvetlenül veszélyezteti a közhatalom működésének a számon kérhetőségét. Az ebbe az irányba mutató folyamat visszafordítása érdekében az alábbiakra van szükség:

  • Az országgyűlés állítsa helyre az információszabadság intézményi védelmét, azaz a NAIH helyett ismét a parlament által választott és a végrehajtó hatalomtól teljesen független ombudsman felügyeljen a közérdekű adatok megismerhetőségére.

  • Az országgyűlés törölje az információszabadság törvényből a közérdekű adatok megismerhetőségét szűkítő és a bíróhoz fordulás jogát elbizonytalanító rendelkezéseket.

  • Az országgyűlés állítsa helyre a közhatalmi szereplők bírálhatóságának szabadságát. Az országgyűlés teremtse meg a lehetőséget arra, hogy bármely polgár kezdeményezhesse a közérdekű adat „államtitokká” minősítésének bíró által történő felülvizsgálatát azzal, hogy a bíró a minősítés szükségességét és indokoltságát is elbírálhassa, vagyis a minősített adat tartalmához is férjen hozzá.

  • Az országgyűlés törvényben kötelezze a közérdekű adatok kezelőit az ún. aktív információszabadság politika érvényesítésére, vagyis ne a polgárnak kelljen közérdekű adatokat igényelnie, hanem az állami szervek a honlapjaikon eleve is tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.

  • Az országgyűlés törvényben rendelje el, hogy a közpénzből fizetett szerződés csak akkor hajtható végre, ha azt az érintett állami szerv még a szerződésben foglaltak teljesítését megelőzően nyilvánosságra hozza a honlapján.

  • Az országgyűlés törvényben vezessen be egységes követelményeket a közhatalmi döntéshozók vagyonnyilatkozati rendszerére, amelyek biztosítják az adatok pontos kitöltését, és a vagyonnyilatkozatoknak a hozzátartozói nyilatkozatokra is kiterjedő, teljes körű nyilvánosságát az adott állami szervek honlapjain. A vagyonnyilatkozatokat évről évre összevethető formában kelljen feltölteni a világhálóra és az abban foglaltakat ellenőrizze az adóhatóság.

 

  1. A közbeszerzéssel kapcsolatos ajánlásainkat két csoportra osztjuk: a rendszerszintű javaslatokra, illetve a közbeszerzési szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokra.

  • Rendszerszintű javaslatok:

    • A Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság közötti független viszonyt meg kell teremteni.

    • A Közbeszerzési Hatóság függetlenségét meg kell teremteni.

    • Valódi policy-szemléletre van szükség az érintett hatóságok részéről.

    • Hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokat kell beépíteni a rendszerbe.

    • Komoly lépéseket kell tenni az elektronikus közbeszerzési eljárások meghonosítása felé.

 

- Közbeszerzési szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatok

    • A háromajánlatos látszatversenyt meg kell szüntetni, a szolgáltatásoknál és az áruknál a 25, építési beruházás esetén a 150 milliós értékhatár alatti közbeszerzések esetében garanciákat kell beépíteni.

    • Újra kell gondolni a részekre bontás tilalmának szabályait.

    • Az összeférhetetlenségi szabályokat egyértelművé kell tenni.

    • A közbeszerzési közadatok közzétételét ki kell kényszeríteni.

    • Titkosított közbeszerzési eljárássá minősítésnél erősebb garanciákat szükséges kiépíteni.

    • Az igazgatási szolgáltatási díjakat csökkenteni kell.

    • Javítani kell az adatbázisok kereshetőségét.

    • Szükség van az ún. compliance rendszerek kidolgozására és adaptálására mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon.

    • Erősebb civil kontrollt kell biztosítani.

 

  1. A közérdekű bejelentőkre vonatkozó immár második szabályozás elfogadását követően, túl két kormányzati elszámoltatási programon és több elvetélt korrupció elleni stratégiai kísérleten, Magyarországon 2014-ben még mindig megválaszolhatatlan az a kérdés, hogy az oknyomozó újságírók által feltárt korrupciós ügyek alapján indul-e bűnügyi nyomozás. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye. Az alábbiakat javasoljuk annak érdekében, hogy ez ne legyen így:

  • A kormány a civil társadalom szakértelmére is támaszkodva dolgozza ki a közérdekű bejelentésekről szóló törvény átfogó módosítását. A módosított szabályozás gondoskodjon a közérdekű bejelentő és rá tekintettel más veszélyeztetett személy érdemi védelméről és anyagi megsegítéséről; gondoskodjon a közérdekű bejelentések tényleges kivizsgálásáról; kötelezze a hatóságokat az oknyomozó újságírók által feltárt korrupció kivizsgálására; írja elő az anonim bejelentések kötelező kivizsgálását; terjessze ki az alapvető jogok biztosának vizsgálati hatáskörét a bíróságokra. A kormány jelölje ki az ügyészséget a közérdekű bejelentések kivizsgálásáért és a közérdekű bejelentők megvédéséért elsődleges felelősséget viselő szervnek.

  • A kormány dolgozza ki a lobbizás törvényi szintű szabályozását, biztosítva az érdekérvényesítés átláthatóságát és az erre vonatkozó adatok teljes körű megismerhetőségét. A vonatkozó rendelet módosításával a Kormány erősítse meg az integritás tanácsadók vizsgálati hatásköreit.

  • A kormány dolgozzon ki új akciótervet a Nyílt Kormányzati Együttműködésben teendő nemzeti vállalásokról, ennek során érdemben építsen a civil társadalomtól származó javaslatokra. Az új akciótervben vállaltak végrehajtásával ténylegesen javítsa a közérdekű adatok megismerhetőségét, szorítsa keretek közé az ilyen adatok titkosítását és teremtse meg az adatok titkosításának bárki által kezdeményezhető, bírói felülvizsgálatát.

Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Videók

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014