Magyarországon a közbeszerzések értéke 2012-ben 1334 milliárd forint volt, vagyis a GDP 4,7 százaléka körül alakult (nagyjából ennyit költ a magyar állam egészségügyre). Óriási összegek vándorolnak tehát évente a közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérőktől a nyertes ajánlattevőkhöz, miközben nincsenek érvényben megfelelő mechanizmusok a közpénz elköltésének ellenőrzésére. Ennek következtében a pénz útja sok esetben nem egyértelmű: akadhatnak jócskán olyan esetek, ahol nemcsak a nyertes ajánlattevő kapja meg a megfelelő ellenszolgáltatásért a díját, hanem egyéb szereplők is részesülnek így vagy úgy a közpénzből (visszaforgatott pénz), vagy sokszor a pénz odaítélésére sem valós versenyt követően kerül sor.

Fontos kiemelni a közbeszerzési korrupciónak a párt- és kampányfinanszírozással való „kölcsönhatását”: az egyes, nem tiszta versenyben nyerő ajánlattevők hálából visszacsepegtethetnek a nem átlátható pártkasszába. És fordítva: a pártkampányok finanszírozóit a győztes párt – kormányra kerülve – közbeszerzések formájában „fizetheti ki”.

A hatályos közbeszerzési törvény nem ad kellő védelmet a korrupciós helyzetek kivédésére: áru és szolgáltatás beszerzése esetén a 25 millió forint alatti becsült érték, építési beruházás esetén a 150 milliós forint alatti becsült érték esetén a három ajánlatos látszatverseny, a nem egyértelmű összeférhetetlenségi szabályok, a nem megfelelő ellenőrzési garanciák, az ajánlatkérő által szabadon kialakítandó eljárásrend könnyedén a korrupció melegágyává válhat.

A jogorvoslati eljárások igazgatási szolgáltatási díjának magas volta, a megnövekedett számú titkosított közbeszerzési eljárások, a sok egy ajánlattevős eljárás mind-mind megkérdőjelezik a közbeszerzési szabályrendszer megfelelőségét, illetve azok alkalmazásának szabályosságát. A TI által kiadott Nemzeti Integritás Tanulmány (2011) szerint a rendszerszerű korrupció az összes eljárás teljes beszerzési költségét 20-25 százalékkal drágítja.

Nemcsak a szabályozás hiányosságai lehetnek a közbeszerzési korrupció okozói. Annak gyökerei a társadalmi-gazdasági folyamatok mélyére nyúlnak vissza. A közbeszerzési korrupció beleágyazódik az általános korrupciós helyzetbe. Legfontosabb célok tehát a valódi feltárás, valódi fellépés, megelőzés és valódi szankciók lehetnek e területen is.

A közbeszerzési korrupciónak sokféle megjelenési formája van: így például az ajánlatkérő megfelelő pluszjuttatásért éppen úgy előnyben részesíthet egy adott ajánlattevőt, ahogy az ajánlattevők is összejátszhatnak, azaz összebeszélhetnek, kié legyen a legjobb ajánlat. A korrupció csökkentését mindenképpen elősegítheti a közbeszerzéssel kapcsolatos valamennyi adat (kivéve az üzleti és valódi nemzetbiztonsági titkok) közzététele, hiszen ha a közpénzt költő szerv, társaság nem ad számot az eljárásairól, közpénzből kötött szerződéseiről, joggal feltételezhetjük, valamit el kíván hallgatni.

A Transparency International által kidolgozott integritási megállapodás egy fontos eszköz lehet arra, hogy felhívja a figyelmét a lakosságnak: a közbeszerzés során a közpénz, azaz a mi pénzünk lesz elköltve, így egyáltalán nem mindegy, hogyan. A megállapodás aláírói nemcsak egyértelműen elhatárolódnak a korrupció minden formájától, hanem vállalják, hogy minden adatot is közzétesznek az adott eljárással kapcsolatban.

Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Videók

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014