Magyarország a rendszerváltozást követően a hatalomgyakorlás jogállamiságon alapuló, demokratikus modelljét honosította meg. Az Alaptörvény, hasonlóan a korábbi Alkotmányhoz, kinyilvánítja, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol érvényesül a hatalommegosztás elve. Magyarország tagja az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak, ami szintén a jogállamiság és az alapvető jogok iránti magas szintű elkötelezettséget feltételez. Az Európai Uniót alapító szerződés 2. cikke leszögezi: „Az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul.”

A 2010. évi országgyűlési választások eredményeként alkotmányozó erejű, kétharmados parlamenti többségre tett szert a Fidesz-kormány, ami új fejezetet nyitott a végrehajtó hatalmat kontrollálni hivatott intézmények életében is. Kétharmados országgyűlési többségére támaszkodva a kormány a fékek és ellensúlyok szerepét betölteni hivatott intézmények irányítását a végrehajtó hatalom iránt elkötelezett személyekre bízta, más esetben a vonatkozó törvényeket átírva szűkítette az intézmények ellenőrzési lehetőségeit.

Ennek a folyamatnak az eredményeként a fékek és ellensúlyok rendszere a 2010 óta regnáló kormány alatt szétzilálódott. Kormányváltás esetén azonban könnyen visszájára fordulhat a helyzet, és az új, a jelenlegitől eltérő politikai összetételű adminisztráció a hatalmát nagyon is korlátozó intézmények között találhatja magát.

Demokratikus jogállamban a törvényhozásnak felelős kormány nagymértékben hatást gyakorol a parlament munkájára (például kidolgozza és előterjeszti a törvénytervezeteket), jogszabályokat azonban csak az erre rendelt eljárási keretek tiszteletben tartásával – egyebek mellett szakmai és társadalmi vita lefolytatását követően – alkothat. Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálódásához vezető törvények jelentős részét, továbbá néhány más, a gazdaság működését érdemben befolyásoló jogszabályt nemritkán a kötelező szakmai és társadalmi egyeztetés mellőzésével, parlamenti képviselők által kezdeményezett indítvány formájában fogadták el. Az Alkotmánybíróság a törvényalkotás e gyakorlatát súlyos kritikával illette. Amikor rövidtávú megfontolások írják felül a jogalkotás garanciális eljárási rendjét, a törvények nem a közjót, hanem a hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálják.

Magyarországon egyes üzleti csoportok és a politikai rendszer korrupt összefonódása tényként kezelhető. A közhatalom a fékek által nem ellensúlyozott mértékű politikai hatalmat összpontosító kormány foglyává vált, a kormány pedig gyakran önkényesen dönti el, hogy mely üzleti szereplőkkel hajlandó együttműködni. A kivételezett üzleti csoportokat akár közhatalmi eszközökkel, jogszabályokkal és/vagy közpénzek transzferálásával is előnyhöz juttatja. Ez a gazdasági szereplők részéről járadékvadászathoz vezet, aminek az a következménye, hogy a vállalatok nem a profitszerzésben, hanem az állam kegyeinek keresésében lesznek érdekeltek. Ez makroszinten torzítja az erőforrások optimális allokációját, a közjó helyett a „közrosszt” eredményezi, végső soron csökkenti a gazdasági teljesítményt és a versenyképességet.

A korrupció elleni küzdelem tapasztalatai azt mutatják, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének a minősége az állam korrupciós kockázatokkal szembeni ellenálló képességével is szoros kapcsolatban áll. Ahol csökken a közhatalom átláthatósága és elszámoltathatósága, ott nő a korrupció kockázata is.

A demokrácia, a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok működőképes rendszere egymást kölcsönösen feltételező értékek, ezért az egyik gyengítése óhatatlanul a többi erodálásához vezet.

Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Videók

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014