Az ígéretek árazásának alapelvei:

1.     Azoknak a pártoknak a hivatalos dokumentumaiból válogatjuk ki az ígéreteket, amelyek ma is rendelkeznek parlamenti képviselettel (nem feltétlenül frakcióval). Név szerint: Fidesz, KDNP, MSZP, Jobbik, Együtt-PM, LMP és DK. Nem zárkózunk el attól, hogy szolgáltatásként más párt programját is beárazzuk, amennyiben ezt maga az illető párt kéri.  

 

2.     Az ígéreteket konkrétság és árazhatóság szempontjából kategóriákba rendezzük.

  • 1.     Megfogalmazásában és paramétereiben egyértelmű (pl. “Eltöröljük a bölcsődei gondozási díjat.”)

  • 2.     Hiányos, de értelmesen kiegészíthető (pl. “Megszüntetjük a sajtószabadságot korlátozó Médiatanácsot.”)

  • 3.     Kritikus paraméterek hiányoznak, amelyek nem is kikövetkeztethetők (pl. “Támogatjuk a fiatal gazdákat. Ösztönözzük a generációváltást a mezőgazdaságban.”): Csak nagyságrendi becslés adható hozzá.

  • 4.     Elvi, általános vagy jogi kategóriákat nem árazunk be (pl.“Garantáljuk, hogy az uniós pályázati rendszert átláthatóan és hatékonyan üzemeltetjük.”)

3.     Ha csak nem mond kifejezetten ettől eltérőt a pártprogram szövege, minden intézkedés esetében 2015. január 1-i hatálybalépést feltételezünk.

 

4.     A költségvetési hatásokat a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest által számított változatlan jogszabályi környezetet feltételező alappályához képest számítjuk. Az alappályát 2014. februárjában jelentetjük meg a KFIB honlapján. Például: a “garantáljuk a nyugdíjak értékállóságát” ígéret költségvetési hatása nulla, mivel a hatályos törvényszöveg éppen az inflációs indexálást írja elő.

 

5.     Amennyiben egy ígéret csak általánosságban beszél valaminek (pl. bérek, támogatások) emeléséről vagy csökkentéséről, akkor a változás mértékét egységesen 20 százaléknak feltételezzük.

 

6.     Ha nem elég specifikus az ígéret, akkor azt értelmesen kiegészítjük további feltételezésekkel. Például: “Az alapvető élelmiszerek áfa csökkentése”. Jelenleg az alapvető élelmiszerek a 18%-os áfakulcsba tartoznak, együtt a kereskedelmi szálláshely szolgáltatással. Mivel a hatályos EU-szabályozás szerint újabb áfakulcsot nem lehet bevezetni, ezért két módja van az áfa csökkentésnek ebben az esetben: az alapvető élelmiszerek átsorolása az 5 százalékos kulcsba, vagy a 18 százalékos kulcs csökkentése. A kettő közül az utóbbit tételezzük fel, mivel lényegesen kisebb költségvetési egyenlegromlást okozna. A fenti elv szerint eljárva feltesszük, hogy a 18 százalékos kulcs 20 százalékkal, vagyis 3 százalékponttal, 15 százalékra csökken.

 

7. Az egyenleghatásokat az önkormányzatokat és az állami vállalatok egy részét is tartalmazó kormányzati szektor egészére vonatkozóan számítjuk.

 

8. A jelentősebb, több tízmilliárd forintos hatással bíró intézkedések esetében a másodkörös összgazdasági (makrogazdasági) hatásokat is figyelembe vesszük. (Például: az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése csökkenti az inflációt, ami az alappályához képest alacsonyabb nyugdíjindexálást eredményez. Az egyes pártok programjainak egészére vonatkozóan is kiszámítjuk a másodkörös összgazdasági (makrogazdasági) és költségvetési hatásokat.

 

9. Ha csak nem jelöli meg egyértelműen a pártprogram, hogy milyen szabad vagy átcsoportosítható EU-forrást kíván egy-egy ígéret finanszírozásához felhasználni, az EU-forrásokat nem tekintjük kiadáscsökkentő tételnek.

 

10. A TI a pártígéreteket az alábbi módszer szerint értékeli: A két szervezet egy közös tanulmányban megvizsgálta az intézményrendszer és a költségvetés átláthatóságának jelenlegi helyzetét. A pártígéreteket korrupció megelőzés szempontjából öt fő területbe soroljuk:
1) a demokratikus jogállam intézményrendszerének helyreállítása
2) információszabadság
3) kampányfinanszírozás
4) korrupció elleni kormányzati programok
5) közbeszerzés

 

11. Amennyiben a programok megjelenése ezt időben lehetővé teszi, a félreértelmezések elkerülése végett az elkészült árazásokat nyilvánosságra hozataluk előtt megküldjük konzultációra az illető pártnak.




Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014