DK

1. Alaptörvény hatályon kívül helyezése, korábbi köztársasági Alkotmány újbóli hatályba léptetése
2. Magalkotmány - módosíthatatlan alkotmányos szabályok
3. Hatályon kívül helyezések: sarkalatos törvények, garanciális szabályok sérelmével alkotott törvények, Európai Unió jogrendjével, Európai Bíróság ítéleteivel ellentétes szabályok
4. Átlátható közpénzköltés szabályai az alkotmányba
5. Alkotmánybíróság teljes jogkörének helyreállítása (költségvetés + adózás, actio popularis).
6. Bírói függetlenség, bírói önkormányzatiság
7. Ügyészség kormány alá rendelése
8. Szabad és tisztességes választások - arányosság + választójog feltétele az életvitelszerű magyarországi tartózkodás
9. Kormánytól független, korábban működő intézmények újbóli létrehozása (pl.: adatvédelmi biztos, Országos Választási Bizottság). m
10. Újonnan kinevezett közjogi tisztségviselők mandátumának a megszüntetése
11. Idő előtt eklmozdított közjogi tisztségviselők visszahelyezése
12. parlamenti képviselő ne folytathasson más kereső tevékenységet
13. A független intézmények élén ki kell zárni a mandátum meghosszabbítását, az
újraválasztást
14. Újra fel kell állítani a 2010-ig működő Költségvetési Tanácsot

Együtt

1. A demokrácia lerombolt intézményeinek - fékek és ellensúlyok rendszere - visszaépítése
2. jogalkotás garanciális szabályainak tisztelete - jogszabálytervezetek kereshető internetes felülete, kötelező egyeztetés
3. Költségvetési Tanács, szakértői stábbal
4. Adóalkotmány, adótörvények módosítása évi egy alkalommal, 60 napos türelmi idő
5. rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok a pártpolitikai befolyásának megszüntetése

FIDESZ

LMP

1. Közjogi rendszer korlátozott korrekciója
2. „felülalkotmányozás” és visszaható hatályú jogalkotás tilalma
3. szerzett jogok védelme
4. új jogszabályok alkalmazására való kellő felkészülési idő
5. állampolgári részvételen alapuló jogalkotás
6. Alkotmánybíróság hatásköreinek helyreállítása (actio popularis)
7. Bírói függetlenség szervezeti garanciáinak helyreállítása
8. Közjogi tisztségviselők megbízatási ideje nem hosszabodhat meg
9. Állami vezetők kinevezése pályázat alapján
10. Költségvetési Tanács vétójogának törlése

Jobbik

1. rendőrségen belüli törvénysértések, rendőrség és szervezett bűnözőés korrupt kapcsolatának felszámolása,
2. rendőri vezetők átvilágítása,
3. bűnügyi statisztikai bűvészkedés felszámolása,
4. etnikai és szociokulturális bűnügyi statisztika bevezetése

MSZP

1. Egypárti alaptörvény helyett össznemzeti alkotmány
2. Fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása
3. Alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítása
4. Állami Számvevőszék pártatlansága,
5. Magyar Nemzeti Bank függetlensége
6. "Demokratikus axióma csomag" az alkotmáyba - tilalmak: visszamenőleges hatályú törvénykezés, személyre szabott jogalkotás, igazságszolgáltatás befolyásolása
7. Adórendszer tartós kiszámíthatósága - évente egy módosítás
8. Költségvetési Tanács pártatlansága
9. Önkormányzatoi szuverenitás helyreállítása
10. Politikamentes igazságszolgáltatás, koncepciós eljárások vége

DK

1. demokratikus közmédiaviszonyok - szabályozás, infrastruktúra, költségvetési támogatás, irányítás/felügyelet
2. konszenzusos médiaszabályozás,
3. véleménypluralizmius, kiegyensúlyozott tájékoztatás, bírói felülvizsgálat, újságírói titoktartás védelme, oknyomozó újságírás.

Együtt

1. Állam által kiírt pályázatok bírálati jegyzőkönyvei interneten elérhetőek
2. Állam és a magánszféra közötti szerződések interneten hozzáférhetőek, hatályba lépés feltétele a nyilvános elérhetőség
3. korrupt politikai szempontoka kizárása az állami hirdetések elosztásánál
4. Szubjektív szempontokat kizáró frekvenciapályázatok
5. közérdekű adatok visszatartás csak szűk körben (üzleti titok, banktitok, államtitok)
6. minősített adatok bíróság általi felülvizsgálata
7. önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatok nyilvánossága (internet)
8. cégek tényleges tulajdonosa a cégjegyzékből megismerhető
9. Uniós pályázatok: civil bírálóbizottsági tagok, átláthatóság.

FIDESZ

Nincs írásba foglalt pártprogram csak 10 szlogenszerű pont. Ezek nem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes programot és ígéretet

LMP

1. Újra információszabadság ombudsman
2. minősített adatok érdemi felülvizsgálata
3. Kötelezően közzéteendő adatok (állami szervek és az önkormányzatok szerződései, közbeszerzési pályázati eredmények, állami és önkormányzati vagyonra kiírt pályázatok)
4. Oknyomozó újságírás feltételeinek javítása
5. Közszereplők tűrési kötelezettségémek kiterjesztése
6. Újságírói forrásvédelem alá tartozó adatok körének kiterjesztése

Jobbik

 

MSZP

1. Átlátható állami, önkormányzati szerződések, pályázatok, közbeszerzések
2. A lehető legszélesebb információszabadság
3. állami szervek, intézmények és cégek titkosítási gyakorlatát minimálisra csökkenteni

DK

új párt- és kampányfinanszírozási törvény - ahogy a TI javasolja

Együtt

új párt- és kampányfinanszírozási törvény - ahogy a TI javasolja

FIDESZ

 Nincs írásba foglalt pártprogram csak 10 szlogenszerű pont. Ezek nem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes programot és ígéretet

LMP

1. Pártok működési és kampánykiadásainak szétválasztása
2. kormánypártok ne dönthessenek egyoldalúan a pártok állami finanszírozásáról
3. politikai kampányban hirdetések kizárólag nyilvánosan közölt listaár alapján
4. állami vállalat csak akkor hirdethet, ha a versenypiacon szolgáltat

Jobbik

 

MSZP

új kampány- és pártfinanszírozási törvény - ahogy a korrupcióellenes szervezetek javasolják

DK

 

Együtt

1. 2010-es bejelentővédelmi törvény alkalmazása
2. felülvizsgálat: állami földek haszonbérlete és trafikkopncessziók

FIDESZ

 Nincs írásba foglalt pártprogram csak 10 szlogenszerű pont. Ezek nem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes programot és ígéretet

LMP

1. Korrupcióellenes csomag (ellenőrző szervek megerősítése, politikai elit ügyeiben nyomozati hatáskörök újraszabályozása, feljelentői pozíció megerősítése),
2. átláthatóság (párt- és kampányfinanszírozás, közpénzek elköltése)
3. Klientúrarendszer visszaszorítása a köztulajdonban álló cégeknél
4. Közszolgálati etikai kódex,
5. valós korrupciós kockázatokra koncentráló korrupcióellenes képzések a közszférában
6. Évente „fehér könyv” a kormányzati korrupcióról
7. automatikus vagyonosodási vizsgálatok

Jobbik

elszámoltatás: földbárók, gazdasági és politikai elit (ORFK különleges ügyek osztálya)

MSZP

1. Korrupció visszaszorítása - átfogó korrupcióellenes stratégia
2. erős, független korrupciós elleni szervezet(ek)
3. átlátható és hatékony uniós pályázati rendszer
4. elszámoltatás: fideszes klientúra, földbérletek, trafikkoncesszió

DK

nyilvános közpénzfelhasználás, közbeszerzés csak versenyeztetéssel

Együtt

1. Zéró korrupció
2. Állami pályázati rendszer: pályázók esélyegyenlősége, bírálóbizottságok elfogulatlansága
3. Közbeszerzési különbíróság
4. közbeszerzési felügyelőbiztos
5. közbeszerzési szakértői hálózat
6. közbeszerzési jogorvoslati díj mérséklése
7. Naprakész, kereshető elektronikus közbeszerzési adatbázis
8. közbeszerzési pályázati felhívások és eredményhirdetések kötelező nyilvánossága
9. Központosított állami közbeszerzések - kötelező elektronikus árlejtés

FIDESZ

 Nincs írásba foglalt pártprogram csak 10 szlogenszerű pont. Ezek nem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes programot és ígéretet

LMP

1. állami médiavásárlás esetében csak nyilvános közbeszerzés
2. Offshore tilalom: közbeszerzések, állami támogatások, állami szervekkel kötött szerződések
3. Kiemelt beruházások intézményét meg kell szüntetni

Jobbik

offshore-ozás felszámolása: közbeszerzések, európai uniós támogatások

MSZP

 

DK

 

Együtt

1. CPI korrupciós index 47. helyéről 2020-ra az első 40-be kerülni
2. offshore jövedelmek adóztatása Magyarországon
3. állami vezetők és vezető köztisztviselők kiemelt egészségügyi ellátásának eltörlése

FIDESZ

 Nincs írásba foglalt pártprogram csak 10 szlogenszerű pont. Ezek nem tartalmaznak értékelhető korrupcióellenes programot és ígéretet

LMP

1. Cégnél feketemunka elleni "biztos"
2. Nagy adózók érdemi ellenőrzése (Horváth András ügy)
3. üzleti utazások elszámolhatóságának szigorítása 4. Fehéredésből 100 milliárd forint bevétel

Jobbik

1. felszámolni: politikai médiamonopóliumokat, állami hirdetéspiac visszaéléseit, közpénz-pazarlást, környezetvédelmi korrupciót, állami adótámogatások korrupcióját
2. A nemzetközi jogvédő szervezetek (TASZ, Helsinki Bizottság, Amnesty Int. stb.) ügynöki szervezetté nyilvánítása orosz minta alapján

MSZP

állami önkénnyel kifosztott takarékszövetkezetek helyreállításass

 

MEGMÉRTÜK A PÁRTOK KORRUPCIÓ ELLENI ÍGÉRETEIT

 

A Transparency International Magyarország (TI) a 2014. április 6-i parlamenti választások előtt néhány nappal áttekintette azon pártok programját, amelyek esélyesek arra, hogy bejussanak a parlamentbe. A TI a pártok korrupció elleni javaslatait, ígéreteit vizsgálta. A Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt2014 (E2014), a Lehet Más a Politika (LMP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik korrupció elleni vállalásainak az értékelése az alábbiakban olvasható. A kormánypártok március 25-ig nem tették közzé választási programjukat, ezért a Fidesz-KDNP korrupció elleni javaslatait nem tudtuk megvizsgálni.

A helyzet

A TI januárban tanulmányt készített a magyarországi közhatalmi intézményrendszer átláthatóságáról. Öt területet, vagyis a közhatalmi döntéshozatalt (azon belül főleg a fékek és ellensúlyok rendszerét), a közérdekű adatok megismerhetőségét, a választási kampányok finanszírozását, a közbeszerzések világát és a korrupció elleni kormányprogramokat vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy az állami-kormányzati rendszer Magyarországon képes-e ellenállni a korrupciónak. A válasz egyértelműen nemleges. Magyarország kormányai a rendszerváltás óta igen gyenge korrupció elleni teljesítményt nyújtottak, aminek köszönhetően a szocialista-szabaddemokrata kormányzás időszakára (2002-2010) intézményesült a korrupció. A korrupció elleni küzdelemben a 2010-es év további változást hozott, a Fideszt-KDNP kormányzása alatt a korrupció eszközei és mintái megváltoztak. A jelenlegi kormány a kétharmados parlamenti többséget arra használta, hogy szétzilálja a hatalmát korlátozni hivatott fékeket és ellensúlyokat, és a törvények átírásával érvényesítse a pillanatnyi érdekeit. Ennek eredményeként mára továbbgyengült a közpénzek elköltésének és a közhatalmi döntéseknek az átláthatósága.

Demokráciacsomag, eltérő hangsúlyokkal

A DK, az MSZP, az E2014 és az LMP választási programjaikban egyaránt demokráciacsomagot hirdetnek. A kormányváltó összefogás pártjai a demokrácia lerombolt intézményeinek – a fékek és ellensúlyok rendszerének – a visszaépítésére törekednek. Közülük a DK a legradikálisabb, gyakorlatilag minden közjogi változást eltörölnének, amire 2010. óta sor került. Például visszaállítanák az előző Alkotmányt, és újra az életvitelszerű magyarországi tartózkodást tennék a választójog feltételévé. Az E2014 és az MSZP kevesebbel is beérné, az E2014 elsősorban a jogalkotás garanciális szabályait kényszerítené ki, az MSZP egypárti Alaptörvény helyett össznemzeti alkotmány megalkotását javasolja.

Az Kormányváltás pártjai a demokratikus jogállami intézményrendszer helyreállításán túl a fékek és ellensúlyok újbóli lebontása elleni védelmet is az alkotmány szintjére emelnék. „Magalkotmány” (DK), illetve „demokratikus axiómacsomag” (MSZP) néven az alkotmány módosíthatatlan szabályaként határoznák meg egyebek mellett az alapvető jogokat, továbbá a visszaható hatályú jogalkotásnak, a személyre szabott jogalkotásnak és az igazságszolgáltatás befolyásolásának a tilalmát. Kormányra kerülésük esetén az Alkotmánybíróság visszakapná korábbi hatásköreit, és újra bármely polgár kezdeményezhetné a jogszabályok alapjogi felülvizsgálatát, az információszabadságra pedig ismét ombudsman felügyelne. Azt is alkotmányos rendelkezésként írnák elő, hogy az adókivetés szabályait évente csak egyszer lehetne módosítani, és feltehetően a kormány irányítása alá kerülne az ügyészi szervezet.

Ezzel szemben az LMP a közjogi rendszer korlátozott korrekcióját hirdeti meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása ennek is részét képezi, hiszen az LMP is visszaállítaná az Alkotmánybíróság hatásköreit és kizárná, hogy a kormánytól független közjogi tisztségviselők megbízatása – például a legfőbb ügyészre jelenleg érvényes szabályok szerint – automatikusan meghosszabbodjék, sőt a visszaható hatályú jogalkotáson túl a „felülalkotmányozást” is megtiltanák. Az LMP közjogi korrekciós javaslatainak rendszerét ugyanakkor megbontja a szerzett jogok védelmének hangsúlyozása, ez ugyanis elvileg a 2010. óta szerzett jogok védelmét is jelenti.

Mind az Kormányváltás pártjai, mind az LMP hangsúlyosan foglalkozik a közpénzköltések átláthatóságával. Ezen a területen az előrelépést a – nem részletezett – átláthatósági szabályok alapjogi szintre emelésén túl (DK) a Költségvetési Tanács helyzetének rendezésétől várják. A DK visszaállítaná a Költségvetési Tanács 2010-es működési rendjét, az E2014 pedig tovább erősítené a szakértői stábját. Ezzel szemben az LMP a kormány költségvetési mozgásterét növelné, mert programjában a Költségvetési Tanács vétójogának az eltörlését irányozza elő.

Lehető legszélesebb információszabadság

A demokráciacsomagnál közelebb állnak egymáshoz az ellenzék demokratikus (é.: a Jobbikon kívüli) pártjainak a közérdekű adatok megismerhetősége és az információszabadság körében tett javaslatai. Mindannyian jelentősen egyszerűsítenék és megkönnyítenék a közhatalom működésére vonatkozó adatok megismerhetőségét. Az LMP ezt a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körének a szélesítésével, az E2014 meg az adatok visszatartását lehetővé tévő különféle jogcímek (államtitok, üzleti titok, stb.) alkalmazásának a szűkítésével érné el. A közpénzből fizetett szerződésekre pedig teljes nyilvánosságot vezetnének be, minden állami és önkormányzati szerződést nyilvánosságra hozatnának, ezt a teljesítés feltételeként határoznák meg.

Az LMP ezen túlmenően az oknyomozó újságírók védelmét javítaná, és még szélesebb kritika-tűrésre kötelezné a közhatalom szereplőit. A DK pedig átírná a médiaszabályozást azért, hogy újra megjelenjen a véleménypluralizmus a közmédiában.

Az MSZP és az E2014 a minősített adatoknak sem kegyelmezne, bevezetnék az állami titkosítás bírói felülvizsgálatát, utóbbi pedig az állami pályázatok bírálati jegyzőkönyveit is nyilvánosságra hozná.

Kampányfinanszírozás – ahogy a TI javasolja

Az ellenzék demokratikus pártjai egyetértenek abban, hogy a politikai pártok választási kampányainak szabályozását át kell alakítani, a finanszírozást végre korrupciómentessé kell tenni. A kormányváltó összefogás nemes egyszerűséggel annyit javasol, hogy a párt- és kampányfinanszírozást a Transparency International szakmai javaslatai alapján kell újraszabályozni. Az MSZP más korrupció elleni szervezetek elképzeléseit is figyelembe kívánja venni.

Tartalmát tekintve az LMP is ugyanazt javasolja, amit a Kormányváltás, amikor a pártok működési és kampánykiadásainak a szétválasztását, valamint azt követeli, hogy politikai kampányban kizárólag nyilvánosan közölt listaár alapján lehessen hirdetni. Az LMP azt is előírná, hogy állami vállalat csak akkor hirdethessen, ha szolgáltatásaival valóban jelen van a versenypiacokon. A korrupt politikai szempontokat az E2014 sem hagyná érvényesülni az állami hirdetések elosztásánál. Ugyanezt az LMP is célul tűzi, ráadásul a megoldásra is javaslatot tesz: az állami médiavásárlást csak nyilvános közbeszerzés útján engedélyezné.

Közbeszerzések – zéró korrupció

A kormányváltók a közbeszerzésekkel összefüggő programok megfogalmazását az E2014-re bízták. Amíg a DK például mindössze annyit kötne ki, hogy csak versenyeztetéssel lehet közbeszerzést lefolytatni, addig az E2014 többlépcsős hadművelettel vezetné be a zéró toleranciát a közbeszerzési korrupcióval szemben. Egyebek mellett közbeszerzési különbíróságot állítna fel, bevezetné a közbeszerzési felügyelőbiztos intézményét, kiépítené a közbeszerzési szakértők hálózatát és mérsékelné a közbeszerzési jogorvoslat díját. Igazi áttörést azonban a naprakész, kereshető elektronikus közbeszerzési adatbázistól remélnek, amely a közpénzek elköltésének adatait nyomon követhetővé tenné. A TI ez utóbbit régóta szorgalmazza.

Az LMP a tisztább és átláthatóbb közpénzköltést a versenyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban elbírált kiemelt beruházások rendszerének a megszüntetésétől várja. Ezen túlmenően általános offshore tilalmat is bevezetne, a közbeszerzések, az állami támogatások, és az állami szervekkel kötött szerződések körében egyaránt.

Korrupció elleni stratégia – arccal a korrupció ellen

Az Kormányváltás és az LMP egyaránt megújítaná a korrupció elleni küzdelemért felelős állami intézményrendszert. Az E2014 a szocialista-szabaddemokrata kormányzás idején kidolgozott közérdekű bejelentő védelmi szabályozást javasolja bevezetni, amit a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai befolyásolásának megszüntetésével nyomatékosítana. Az MSZP pedig új és átfogó korrupció elleni stratégiát hirdet, és erős, független korrupció elleni szervezet felállítását irányozza elő.

Az ellenzék demokratikus pártjai közül az LMP-nek a korrupció elleni csomagja a legtagoltabb. Az ellenőrző szervek megerősítésén túl például a politikai elitet érintő ügyek nyomozását is újraszabályoznák. Az LMP feltehetően bizalmatlan az ügyészséggel szemben, mással nem tudjuk magyarázni a feljelentői pozíció javasolt megerősítésesét, ami minden bizonnyal azt eredményezné, hogy a feljelentő megpanaszolhatja a nyomozás megszüntetését akkor is, ha nem ő a sértett. (Ez a korrupciós ügyek esetében azért jelentős, mert ezeknek a bűncselekményeknek nincsen természetes személy sértettje.) Az LMP évente nyilvános színvallásra is kötelezné a végrehajtó hatalmat, előírná ugyanis, hogy az állam évente „fehér könyv” formájában adjon számot a kormányzati korrupcióról.

A korrupció elleni harc jegyében az E2014 és az MSZP elszámoltatásba is kezdene, a dohány kiskereskedelmi koncessziók odaítélését („trafikmutyi”) és az állami termőföldek haszonbérbeadását mindketten felülvizsgálnák. Az MSZP továbbá visszaállítaná jogaikba az állami segédlettel vagyonuktól megfosztott takarékszövetkezeteket is.

A Jobbik elszámoltatást ígér

A Jobbikot az ellenzék nem-demokratikus pártjaihoz soroltuk. Az ellenzéki párt programja az elszámoltatásra helyezi a hangsúlyt: a gazdasági és a politikai elit számonkérését, a földbárók elszámoltatását, az „offshore-ozás” felszámolását és a rendőri vezetők átvilágítását szorgalmazzák. A nemzetközi jogvédő szervezeteket – orosz mintára – ügynöki szervezetté kívánják nyilvánítani. A Jobbik programjának rendpárti jellege mellett érzékelhető az etnicista megközelítés is: „etnikai és szociokulturális bűnügyi statisztika” bevezetését tervezik. A Jobbik programját több ponton is a demokratikus és jogállami normákkal ellentétesnek találjuk.

A múlt árnya és összegzés

A demokratikus ellenzék pártjai közül az LMP érzékelhetően kevésbé radikális álláspontot foglal el, mivel nem tűzi ki célul a közjogi berendezkedésben a 2010-es állapothoz történő visszatérést. Ezzel szemben a Kormányváltás pártjai kérlelhetetlenebbek a második Fidesz-kormány által létrehozott államhatalmi megoldásokkal szemben.

A Kormányváltás elszántságának őszintesége azonban megkérdőjelezhető, hiszen az MSZP és a DK korábbi kormányzása igen keveset valósított meg abból, amit újra kormányra kerülve megtenni ígér.

Kérdéses például, hogy az Alaptörvénynek/Alkotmánynak az MSZP/DK által javasolt megváltoztathatatlan szabályai mennyire tudnának gátat szabni a kormány saját hatalmának kiterjesztésére irányuló törekvéseinek. Ilyenre ugyanis 2010 előtt is bőven akadt példa. Az 1990-es évek közepén és második felében az alkotmánybírák, a 2000-es években az adatvédelmi ombudsman és a legfőbb ügyész, majd a 2008-2009-es időszakban az Állami Számvevőszék és a Legfelsőbb Bíróság vezetőinek kiválasztása azt példázza, hogy a rendszerváltást követően a kormányok rendre igyekeztek saját aktuálpolitikai szempontjaikat érvényesíteni a legfontosabb államhatalmi intézmények vezetőinek kinevezésében.

A Kormányváltás kampányfinanszírozás terén tett vállalásainak az őszintesége is kétséges, a szocialista-szabaddemokrata kormányzás időszakában ugyanis nem tettek semmit az átlátható és tisztességes kampányfinanszírozás kialakítása érdekében. Így kormányzásuk idején a kampányfinanszírozás maradt, ami volt Magyarországon: a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben az egyik legnagyobb korrupciós kockázat. 

A TI hiába dolgozott ki 2009-ben a kampánykorrupció elleni minimumjavaslatot (a javaslat itt, az indokolása meg itt érhető el), az akkori kormánypártok (akiknek nagy része a mai Kormányváltás szövetségben politizál) a 2010. évi országgyűlési választások előtt nem léptették életbe a tervezetünket. A 2010-es választási kampányban pedig az akkori két nagy párt, a Fidesz és az MSZP a törvényesen felhasználható összeg mintegy háromszorosát költötte el. Mulasztásaik súlyát nem csökkenti, hogy a kampányfinanszírozás Fidesz-KDNP által bevezetett jelenlegi rendszere cinikus és igazságtalan.

Azt sem tudjuk elfeledni, hogy 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején a TI egyszer már kénytelen volt az akkor működő Antikorrupciós Koordinációs Testületből történt kilépéssel tiltakozni a kormány siralmas korrupció elleni teljesítménye ellen. Ezen újfent nem változtat az, hogy a TI szintén elkeserítőnek találta a jelenlegi kormány intézkedéseit, ezért – válaszul az információszabadság törvény módosítására – 2013-ban a Fidesz-kormány által életre hívott korrupció elleni munkacsoportot hagyta el.

 

Transparency International Magyarország Budapest, 2014. március 25.

 

 

Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014