Letöltések

Átláthatatlan a közpolitika Magyarországon

de csak elhatározás kérdése, hogy ez ne így legyen

 

Budapest, 2014. január 31.

Hosszú évek óta átláthatatlan a magyarországi állami-közhatalmi szféra, és ezt a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása tovább rontotta – ezt állapították meg a Transparency International Magyarország (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) szakértői a két szervezet budapesti rendezvényén. Márpedig az intézmények átlátható működése és az elszámoltathatóság kulcskérdés a demokratikus jogállam és a gazdaság hatékony működése szempontjából. A TI és a KFIB a Mit választunk? c. tanulmányban javaslatokat tesz a pártoknak, hogy miként lehetne javítani a közpolitika átláthatóságát, és bejelentették: a választásokig tartó időszakban számszerűsítik a pártok ígéreteinek költségvetési hatását.

A Transparency International Magyarország (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) a 2014-es parlamenti választások előtt megvizsgálta a magyarországi intézményrendszer átláthatóságát, és a magyar költségvetést. A vizsgálat eredményeit tanulmány összegzi, amely hat fejezetben tárgyalja a közhatalmi döntéshozatal, a költségvetés, a kampányfinanszírozás, az információszabadság, a közbeszerzés és a korrupcióellenes programok átláthatóságát és hatékonyságát. A tanulmány bemutatja azokat a jogi és intézményi kockázatokat, ami miatt ma Magyarországon az elkövetőknek, ha csak az anyagiakat nézzük, megéri korruptnak lenni. A tanulmány (itt) és az abból készült vezetői összefoglaló (itt) a mitvalasztunk.hu internetes oldalon érhető el.

A TI és a KFIB egyebek mellett arra kereste a választ, hogy a gyakorlatban érvényesül-e az Alaptörvény azon rendelkezése, miszerint Magyarország „független, demokratikus jogállam”, ahol a „közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni”. A két civil szervezet annak is utánanézett, hogy az államhatalom tiszteletben tartja-e az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a közhatalmi döntéseknek „demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lenniük”.

A neves közgazdászok – Bod Péter Ákos, Mellár Tamás és Szalai Ákos – védnöksége alatt futó Mit Választunk? projekt keretében elkészült tanulmány lehangoló képet fest a magyarországi állami-közhatalmi szféra átláthatóságáról. Márpedig az intézményrendszer átláthatósága és elszámoltathatósága kulcskérdés mind a demokratikus jogállam, mind pedig a gazdaság hatékony működése szempontjából. „Ha nem jó működik egy ország intézményrendszere, akkor sérülnek a demokratikus jogok, a politikai rendszer torzul, és a gazdaság versenyképessége is romlik” – mondta a bemutatón Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

„Több évtizedes szakmai vizsgálódásaim után is nehéz megfogalmaznom, miben más a fejlett világ és a magyar valóság, de az állami hivatalok működése a hosszú lista elején áll” – fejtette ki Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, volt jegybankelnök, a Mit választunk? program védnöke. „Mint korábbi döntéshozó, megtapasztalhattam, hogy e téren kevesebbet hozott a rendszerváltozás, mint ahogy gondoltuk és ígértük – és ahogy azt nemzetünk joggal elvárta” – fejtette ki Bod Péter Ákos. A professzor szerint a TI és a KFIB kezdeményezése mindenkinek hasznára válhat, akiben megvan a készség és a szándék a jobbra, a tisztességesebbre, az ésszerűbbre.

„A költségvetés átláthatósága nem öncél – azért szükséges, mert társadalmi szempontból jobb döntésekhez vezet. Magyarországon az átláthatóság gyenge, sőt romlik” – fejtette ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója. Az átláthatóságra vonatkozó nemzetközi ajánlásokban szereplő 8 költségvetési dokumentum közül Magyarországon 5 nem jelenik meg. A visszalépés egyik példája, hogy a 2014-es választások előtti kormányzati pénzügyi beszámolót a 2012-ben elfogadott új államháztartási törvény már nem írja elő. Régi hagyománya van Magyarországon a fenntarthatatlan ígéretekre építő választási kampányolásnak. A választóknak így rendkívül nehéz tájékozódni az ígéretek dzsungelében. A Mit választunk? projekt keretében a KFIB februártól beárazza a pártígéreteket, vagyis megmutatja az ígéreteknek a költségvetésre gyakorolt hatásait.

A TI és a KFIB közös tanulmánya rámutat: a magyar költségvetési rendszer átláthatósága nemcsak európai, hanem világviszonylatban is gyengének számít. Az átláthatatlanságnak nálunk komoly hagyományai vannak: ez már a rendszerváltás előtt is ilyen volt, de azóta egyik kormány sem érezte szükségét, hogy ezen gyökeresen változtasson. A 2001 és 2006 közötti költségvetési politika felelőtlenségét nyilvánvalóvá tette a nemzetközi mércével mérve magas, a két választási évben pedig kirívó államháztartási hiány, aminek egyenes következménye volt az adósságráta folyamatos emelkedése. Ez a folyamat, amelyben kulcsszerepe volt a költségvetési átláthatatlanságnak, hosszú évekre felszámolta a magyar gazdaságpolitika hitelességét. A 2010. óta folytatott költségvetési politika az államháztartási egyenleget ugyan leszorította a GDP 3 százalékának a környékére, de ennek ára a magánnyugdíjpénztári vagyon és járulékok államosítása, ami miatt az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága is romlott. Kultúraváltásra van tehát szükség annak érdekében, hogy fenntartható és átlátható legyen a költségvetési politika.

A TI és a KFIB a politikai pártok választási kampányainak a finanszírozását tartja Magyarország egyik legnagyobb korrupciós kockázatának. A pártok gazdálkodása nem átlátható, beszámolóik pedig nehezen hozzáférhetőek, és nem adnak magyarázatot arra, hogy honnan származik a pénzük. A magyarországi politikai elit eltűri, hogy a pártok akár illegális forrásból szerezzék meg a kampányaikra költött sokmilliárd forintot. A most induló választási kampányban a hatályos kampányfinanszírozási törvény nem zárja ki a kampánypénzek elcsalásának a lehetőségét. A törvényhozásnak nincs mondandója a választási kampányok pártközeli civil szervezeteknek történő kiszervezéséről. Már javában zajlik a választási kampány, de nem tudjuk, hogy ki és milyen pénzből fizeti a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a hozzá hasonló civil szervezetek több tízmillió forintba kerülő óriásplakátjait.

A Fidesz-kormány a 2010. évi országgyűlési választásokon nyert alkotmányozó erejű, kétharmados parlamenti többségét kihasználva a hatalmát kontrollálni hivatott, független intézmények irányítását az iránta elkötelezett személyekre bízta, vagy a törvények átírásával szűkítette az ellenőrzés lehetőségét. A Fidesz kormányzása alatt megszokottá vált a törvények szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, gyakran parlamenti képviselők által kezdeményezett indítvány formájában történő elfogadása. Az így megalkotott törvények nem a polgárok javát, hanem a hatalom és a hozzá kötődő szűk elitcsoportok pillanatnyi érdekeit szolgálják – áll a TI és a KFIB által közzétett dokumentumban.

A kutatás különösen kritikusan elemezte a közbeszerzések rendszerét, amelyről megállapította, hogy a jogszabály egyes kivételezett üzleti csoportok kormány általi jutalmazásának az eszközévé vált. A közbeszerzések hatalmas összegű közpénzt mozgatnak meg, 2012-ben például 1334 milliárd forintot költött el Magyarország közbeszerzések útján. Ez az ország GDP-jének a 4,7 százalékával ér fel, ami megfelel az egy év alatt az egészségügyre fordított állami kiadások összegének. A tanulmány megállapítja, hogy nincsenek megfelelő megoldások ennek a hatalmas költésnek az ellenőrzésére. A közbeszerzési szabályok teret engednek a látszatversenyeknek, és nem szabnak gátat az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseknek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy 2014-ben, az újabb választásokhoz közeledve, Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye.

A konferencián felszólalt Johannes Hers, az átlátható közpolitika szempontjából a nemzetközi felmérések szerint élenjáró Hollandia Közpénzügyi Hivatalának (Centraal Planbureau) osztályvezetője is, aki üdvözölte a TI-nek és a KFIB-nek a kampányígéretek monitorozására tett kezdeményezését. A szakember kifejtette: „Ha a választók kellően nagy része igényli majd a független elemzést, hátrányban lesz a politikai vitákban az a párt, amely nem méretteti meg saját ígéreteit.” A holland gyakorlat arra világít rá, hogy „az ígéretek konkretizálása segít a választási programokat kormányprogrammá fejleszteni, gyorsítja az esetleges koalíciós tárgyalásokat és csökkenti a megvalósítási kockázatokat.”


***

További információ: www.mitvalasztunk.hu; Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója (+3670396 8475, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) és Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója (+36307031022, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. )

***

Transparency Internationla Magyarország

A TI Magyarország független, szakmai szervezetként elősegíti a korrupció megfékezését, ösztönzi az átláthatóságot és számonkérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban és a közpénzeket érintő folyamatokban, valamint javítja a közérdekű információk elérhetőségét.

Célunk, hogy a kormányzat, a politikai és az üzleti élet szereplői, és a közvélemény elítélje a korrupciót, és elzárkózzon a megvesztegetési kísérletektől. A korrupciómentes közélet nyomán a közpénzek átlátható módon kerüljenek felhasználásra és az állami pályázati rendszerek áttekinthetően működjenek. Fontosnak tartjuk, hogy a közérdekű információkhoz mindenki könnyen hozzáférjen és a közhatalmi döntéshozatal és az ahhoz kapcsolódó érdekérvényesítés (érdekképviselet, lobbizás) jól szabályozott környezetben és átlátható módon működjön.

Értékeink: átláthatóság, számonkérhetőség, szakmaiság, integritás, szolidaritás, bátorság, igazságosság, demokrácia, jogállamiság, függetlenség, együttműködés

Költségvetési Felelősség Intézet

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest egy nonprofit elemző központ. 2011 óta azért dolgozunk, hogy elemzéseinken keresztül a gazdaságpolitika iránt érdeklődők számára érthetőbbé tegyük a mindenkori döntések várható költségvetési hatását. Azt gondoljuk, hogy Magyarországon szükség van a szakértői érvek előtérbe kerülésére. El kell érni, hogy a politikai diskurzusok a döntési lehetőségekről szóljanak, a különféle döntések várható hatásainak kiszámítása pedig legyen a szakértők feladata.

***

A sajtótájékoztatón Romhány Balázs beszámolt az első számításokról is. A KFIB szerint 60-65 milliárd forintba kerülne, ha megvalósulna az MSZP javaslata, hogy három helyett kilenc hónapig kapjanak a munkanélküliek álláskeresési támogatást. A szociális szférában dolgozók béremelése (ez is a Szocialista Párt ígérete) pedig – ha érezhető, 20%-os emelést feltételezünk – akkor 22,5 milliárd forintba kerülne. A KFIB kiszámolta azt is, hogy az alapvető élelmiszerek jelentős áfa-csökkentése mintegy 35 milliárd forintnyi kiesést okozna a költségvetésnek. 


Sajtóközlemény és kapcsolódó dokumentumok

letoltes-zip

Társprojektek

Társprojektek - Képmutatás.hu és Ezaminimum.hu

Szavazás

Ön nyomonkövetné a közpénzek felhasználásának folyamatát, ha erre lehetősége kínálkozna?

Igen - 97.4%
Nem - 0.9%
Nem foglalkoztat ez a kérdés - 1.7%

Összes szavazás: 116
The voting for this poll has ended on: február 23, 2014