Országos mentori program keretében anyagi- és előmeneteli ösztönzőkkel támogatjuk a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában többletfeladatot vállaló tanárokat.

  • Párt: MSZP
  • Sorszám: 06
  • Tematikus besorolás: Oktatás, Munkaerőpiac, Esélyegyenlőség
  • Költségvetési hatás (kiadás mrd. ft): 6.1
  • Költségvetési hatás (bevétel mrd. ft): -
  • Makrogazdasági hatás típusa: Kormányzati bér

Minimum

2015

2016

2017

Kormányzati bér

-6,1

-6,3

-6,5

Maximum

2015

2016

2017

Kormányzati bér

-6,1

-6,3

-6,5

Leírás:

A KSH adatai szerint 2012-ben 1711,3 ezer diák tanult közoktatási intézményekben. Közülük 458,3 ezer diák, tehát 27 százalékuk volt hátrányos helyzetű.1 Az általános iskolákban 743 ezer diák tanult, közülük 282 ezer, tehát 38 százalék volt hátrányos helyzetű.

A nagyságrendek érzékeltetésére önkényesen kiválasztottuk azokat a településeket, ahol 2012-ben az általános iskolai tanulók több mint egyharmada volt hátrányos helyzetű.2

 

Lakosság

száma

Tanulók száma

Hátrányos helyzetű tanulók száma

Iskolai osztályok száma

Főállású pedagógusok száma

Első éves tanulók száma

Összes település

9 920 362

742 931

257 129

36 672

72 048

100 183

Ahol hátrányos helyzetű a diákok több mint egyharmada

3 273 743

282 436

164 707

15 036

26 990

35 596

Arány

33,0%

38,0%

64,1%

41,0%

37,5%

35,5%

Mivel az ígéret megfogalmazása alapján nem egyértelmű a konkrét megoldás, több különböző technikai feltételezés mellett is készítettünk becslést. Ezek közül természetesen nem mindegyik megoldás értelmes minden település esetében

  1. Nívószintes oktatás vagy délutáni korrepetálás

Nívószintes oktatási rendszerben egy-egy évfolyam hátrányos helyzetű, tanulói bizonyos tantárgyak (pl. magyar és matematika) szempontjából külön csoportot alkotnak, tehát ezeken a délelőtti órákon nem a “normál” osztályukkal, hanem külön csoportban vesznek részt. Ha egy-egy ilyen csoportba legfeljebb 10 tanuló járhat, akkor a 257 ezer hátrányos helyzetű tanuló számára 25 712 csoportot kell indítani, vagyis hetente 25 712 * 8 = 205 703 tanórát kell megtartani. Tanáronként heti 24 órával számolva ez 8 571 főállású pedagógus kapacitásának felel meg.

Délutáni korrepetálás módszerét választva a hátrányos helyzetű diákok heti 4 délutáni korrepetáló órán vesznek részt 5 fős csoportokban. Az előzővel pontosan megegyező, tehát 8 571 főállású pedagógusnak megfelelő kapacitástöbbletet igényel. Ez a teljes általános főállású iskolai tanári kapacitás (72 048 fő) 12 százalékának felel meg.

  1. Bérpótlék vagy csökkentett kötelező óraszám

Azokon a településeken, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya meghaladja az egyharmadot, a tanárok 33 százalék bérpótlékot kapnak, vagy az ilyen osztályokban leadott órák a kötelező óraszám számításánál 1,33 órának felelnek meg. Ez utóbbi azt jelentené, hogy ezeken a településeken az általános 22-26 helyett 17-20 lenne a kötelező óraszám. Ilyen településen 26 990 pedagógus tanít. A többlet kapacitás-igény vagy többlet bérköltség 8 024 főállású pedagógusnak felel meg.

Azokon a településeken, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az egyharmadot, tanul az összes tanuló 38 százaléka, de az első éveseknek csak a 35 százaléka, ezért nem számítunk arra, hogy a többlet kapacitás-igény növekedne.

A két eredmény alapján tehát nagyságrendileg 8 300 főállású pedagógusnak megfelelő kapacitástöbblet, vagy bérköltség-igény merülne fel akkor, ha az itt vázolt rendszerből jelenleg semmi nem állna rendelkezésre. Mivel számos iskolában bizonyos mértékig már ma is működik a fenti megoldások valamelyike, az általános “növelési” szabályt alkalmazva feltételezzük, hogy a párt a fent vázolt irányokban történő elmozdulást ígér 20 százalék arányban. Az ígéret hozzávetőleges költségvetési hatása tehát nagyjából 1 660 pedagógus bérköltségének feleltethető meg. A KSH adatai3 szerint az oktatásban dolgozók átlagbére 2013 negyedik negyedévében 243 028 forint volt, tehát az 1 660 pedagógus TB-járulékkal növelt éves bérköltsége 6,1 milliárd forint.

1 KSH Statisztikai tükör: Oktatási adatok, 2011/2012; URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1112.pdf

2 KSH/Tájékoztatási adatbázis/területi statisztikai adatok/Éves településstatisztikai adatok, 2012-es településszerkezetben/oktatás

3 KSH Stadat: 2.1.41 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a költségvetési intézményekben; URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli011a.html